Ami helyes, “ te és én ” vagy “ te és én ”?

Ez egy e a hiperkorrekció példa, amely akkor történik, amikor az anyanyelvi beszélők véletlen hibát követnek el buzgalmukban egy másik hiba elkerülése érdekében.

Ebben az esetben az a hiba, amelyet elkerülnek, az a hiba ” írása téged és engem ” tantárgyi helyzetbe, mint a következő mondatban:

Te és én elmegyünk a boltba.

Ez formailag helytelen, bár nagyon gyakori a mai beszédben Angol. Mivel megtanították nekik, hogy ez helytelen, sokan hiperjavítják t és ” t és engem ” ” te és én ” minden pozícióban. Vagyis helytelenül megtanulják azt a szabályt, hogy mikor kell használni az ” t és én “, és így állítanak elő a következő mondatokat:

Te és én elmegyünk a boltba. [Helyes]

Önnel és I-vel jön a boltba. [Helytelen]

Megjegyzések

• Alapszabály: Ha csak te voltál, és te ‘ d azt mondod, hogy ” én “, akkor amikor ‘ s valaki más, akkor ‘ s ” te és én “. Ismét, ha ‘ csak te vagy, és te ‘ d mondjuk ” I “, akkor ” John és én leszünk “. pl. ” jössz velem ” ” leszel, jössz John és me ” vel. ” Én a boltba megyek ” ” John és I a boltba járnak “.
• Vagy egyszerűen csak annyi, hogy sok anyanyelvű nem ‘ beszél rettenetesen angolul hát 🙂
• @DaveBoltman, definíció szerint az anyanyelvűek tökéletesen beszélnek angolul, bár beszélhetnek informálisan .
• @JSB ձոգչ – az angol anyanyelvűek sok hiba, akár informálisan beszélve, akár a legjobban próbálva a szintet. Ezért az anyanyelvi beszélők módja nem lehet a nyelv meghatározása. Például édesanyám és nővérem angol tanárok voltak / voltak, így valószínűleg felnőttként tanultunk meg kiválóan beszélni. Mégis gyakran követem el azt a hibát, hogy ezen az oldalon tárgyalnak. További példákért lásd: litreactor.com/columns/…
• @DaveBoltman this a leíró és a preskriptivizmus közötti megkülönböztetés lényege. Ezen az oldalon hajlamosak vagyunk a ” felvilágosult leíró jellegűek megismerésére “, vagyis helyesnek fogadjuk el a művelt beszélők által széles körben használt dolgokat. A ferde névmások alanyi helyzetben való használata ragozásokkal elterjedt, bár ‘ nem alkalmas formális helyzetekre.

“Te és én” a téma. “Te és én” a tárgy.

“Te és én utáljuk Philet.” – Phil utál téged és engem. – Philet gyűlöli te és én. Mindezek nyelvtanilag helyesek. (Phil ellen nem sértődik meg.)

Nagyon felkavar, ha az emberek hiperkorrektek , mert azt gondolják, hogy “te és én” mindig téved. – Phil utál téged és engem. NEM! Ez aggasztó.

A “te és én” vagy “te és én” használatának legjobb módja az, ha elveszed az “te és én” szót, és megnézzük, hogy a mondat csak én vagy én jól szól-e. .

“Utálom Philet.” Jól hangzik. – Utálom Philet. Úgy hangzik, mintha egy barlanglakó beszélgetne!

“Phil utál engem.” Jól hangzik. – Phil utálja I. Nevetségesen hangzik!

Megjegyzések

• Szépen elmagyarázva. Nagyon tetszik, ahogy elmagyarázod. Köszönöm.
• Egy dolog: ” Te és én utáljuk Phil ” -t is rettenetesen hangzanak! Miközben azon gondolkozol, amit ‘ mondasz a ” nélkül, hasznosnak tűnhetsz te és ” , valójában nem ‘ t, mert a különböző struktúrák azt jelentik, hogy az esetek másként kerülnek kiosztásra.
• Nem követett el bűncselekményt.

Szinonimák, de nyelvtanilag különböznek egymástól. Az anyanyelvűek gyakran felváltva (helytelenül) használják őket. Van egy egyszerű módja annak, hogy megmondja, melyiket használja, elképzelve a záradékot az “Ön és” rész nélkül:

Példa : Te és (én / én?) több időt kell együtt töltenie
Képzeld el : “Nekem …” (ez egyértelműen helytelen)
Képzelje el : “Azt kéne …” (helyes!)
Válasz : Ön és I több időt kellene együtt töltenem

Példa : Beszélnie kellett volna veled és (én / én?) .
Képzeld el : “Beszélnie kellett volna velem” (helyes!)
Képzelje el : “Neki kellett volna beszélnie velem” (helytelen)

Válasz : Meg kellett volna beszélnie veled és me .

Megjegyzések

• Úgy gondolom, hogy a Képzeld el példáid egyértelműen helyesek vagy rosszak az angol anyanyelvűekkel szemben, és ez ‘ az általam használt trükk, b Nem gondolom, hogy ‘ egyik sem nyilvánvalóan helyes vagy helytelen egy nem anyanyelvű beszélővel szemben. Gyanítom, hogy a @PDG magyarázata szerint a szubjektív és az objektív esetek megtanulása nagyobb valószínűséggel működik, ha tapasztalat hiánya miatt semmi sem hangzik jól vagy rosszul.
• @Matthew: Helyes. A formális módot általában nem anyanyelvűeknél, míg az informális (csaló) módomat általában az anyanyelvűeknél használják.
• ” Nem ‘ nem lát okot arra, hogy X és X találkozhassanak a Skype-on keresztül. ” Sem az alany, sem az objektum nem egyértelmű.

Alternatív nézet az, hogy “te és én” mindig rendben voltunk, amíg valaki a 18. században úgy döntött, hogy az angolnak hasonlónak kell lennie Latinul, és elkezdte tanítani, hogy akkor kell használni az „I” szót, amikor az „ego” szót használja latinul. Mivel az azóta tanított szabályt az angolul beszélők nehezen tudják megérteni (mivel a nyelvtani eset marginális az angol nyelvben), sokan nem tudják, hol alkalmazzák, ezért a hiperkorrekció. Valójában Joseph Emonds “Egy grammatikailag deviáns presztízsszerkezet” című 1985-ös cikkében azt mutatja, hogy vannak valamivel bonyolultabb példák (amelyeket nem emlékszem eszembe), ahol még azok az emberek is bizonytalanok, akik azt hiszik, hogy ismerik a szabályt. hogy az angol ezzel a szabállyal nem lehetséges természetes nyelv, abban az értelemben, hogy az angolul beszélő gyermek számára nem áll rendelkezésre elegendő információ az eset megalkotásához. Állítása szerint a szabály létezik csak általában az iskolában vagy azzal egyenértékű módon tanult.

Megjegyzések

• A cikk már elérhető online a fine.me.uk/Mandulák
• Úgy gondolom, hogy az alábbiak ” kissé bonyolultabb példa “: ” A tanár matricát adott annak, aki ezt a legjobban csinálta. ” ” I ” ott helyettesíthető.

A “te és én” vagy “te és én” használatának három stílusa van. Mindegyikhez két példamondatot fogok adni – az elsőt “te és én / én”, mint a tárgyat, a másodikat pedig “te és én / én”, mint objektum.

1. stílus: Te és én legyőzted. Utál téged és engem t.

Ez a normális angol, amit sok gyermek megtanult, prózában és párbeszédben megtalálható a legjobb szerzőket, és megtanította az angol mint második nyelv tanulóinak. Az én természetesen a normál alanyi névmás, a én a normál tárgyi névmás.De ebben a stílusban a me a I em hangsúlyos változata is, amelyet használunk (egyéb felhasználások mellett), amikor több főnév vagy névmás kapcsolódik egyetlen alanyhoz vagy tárgyhoz. Ez a legmegfelelőbb stílus abban az értelemben, hogy általában a művelt normális emberek beszélnek.

Gondolom, ennek a nyelvtani jelenségnek a kialakulásakor némi francia befolyás működött, mivel a francia A je (I) és a moi (me) nagyon hasonló mintákat követ.

2. stílus: Te és I olvasod a könyvet. Ön és én vel együtt jár a tanfolyamra.

Ez hivatalos, nagy presztízsű angol, amelyet az angol anyanyelvnek tanítanak. előadók, akik szeretnék fejleszteni nyelvüket, hogy előreléphessenek a társadalomban. A leghelyesebb stílus abban az értelemben, hogy a legmagasabb presztízssel rendelkezik. De az emberek általában nem így beszélnek, és a legtöbb gyerek még iskolázott családokban sem tanulja meg ezt a stílust természetesen.

Ez a stílus hasonlít más germán nyelvek természetes működéséhez, és nagyon különbözik a franciától.

3. stílus: Te és I nek el kellene mennie a buliba. Találkozni akar veled és én hez.

Ez a hiperkorrekció, amely logikusan akkor következik be, ha valakinek a 2. stílust tanítják, de nem ” Nem igazán értem, hogy “” te és én “néha (hiperkorrigálva: mindig) helytelen”. Bármennyire is utálom beismerni a tényt, ez a stílus annyira általános, hogy vitathatatlanul helytálló. Ezt akár vitával is igazolhatjuk hogy az 1. stílusban az esetinformációk elvesznek, amikor két témát vagy objektumot összekapcsolnak, és akkor a tárgyeset használata logikus, hacsak nem kifejezetten azt akarjuk, hogy a hangsúlyos változat az első személyt hangsúlyozza.

Ez a minta nem hasonlít bármely más nyelv, amelyet ismerek, legalábbis azok között, amelyek megkülönböztetik a névmások tárgy- és tárgyesetét. Különösen nem létezik a franciában, mert a francia nyelvűeket nem tanítják arra, hogy az 1. stílusuk változatát rossznak gondolják, és nem is. Nem léteznek németül, mert az 1. stílus egyszerűen hibás a németben, és minden német anyanyelvű nő a 2. stílussal nő A francia és a németül beszélőknek nincs oka az ilyen típusú hiperkorrekcióra.)

Megjegyzések

• Kiváló válasz, egyetlen apró kivétellel. ” Te és én megvertük, ” sok gyermek megtanulhatja, de nem mindenki. Személyesen tanúsíthatok legalább egy nagycsaládot, ahol ez a konstrukció gyakorlatilag nem hallott. Ha egyáltalán elhangzik, ugyanazzal a válasszal fog találkozni, mint ” Ő tette, ” vagy ” Van egy. ”
• Igaz. Túlértékeltem ezt a részt. Azt hiszem, ez most ‘ rendben van.
• Eszembe jut, talán kissé bután, a Teknősök „Happy Together” című dala, amelynek szövege fut: Képzeld el, hogy engem és téged, én igen / éjjel-nappal gondolok rád, csak ‘ ez igaz / A szeretett lányra gondolok szorosan fogd meg / Olyan boldogok együtt. // Én és te, te meg te és én / Nem számít, hogyan dobják fel a kockát, annak kellett lennie / Nekem csak nekem vagy te, és te nekem vagy / Olyan boldogok együtt.

Az előző példákhoz a kdt.

A névmás Az “I” szubjektív esetben, míg a “Me” névmás az objektív esetben. Tehát, ha azt akarja mondani, hogy valamilyen műveletet hajtott végre, akkor használja az “I”

pl. Anyám és I elmentünk a piacra.

Ha valamilyen műveletet kaptál, akkor tedd a a “Me” használata.

pl Vijay néhány csokoládét kínált neked és me .

Megjegyzések

• Ha ez lenne a szabály angolul, akkor ” Anyám és én boldogok vagyunk ” helyes lenne, mivel ” Örülök, hogy ” helyes. ” Édesanyámmal és én ” kell, hogy legyen a szubjektív esetben a ” Anyámmal elmentünk a piacra “. Tehát ez nem ‘ nem mondja meg nekünk, hogy az X-nek ” I ” vagy ” me ” hogy készítsen ” Anyám és X ” szubjektív. (Ha már tudtuk, hogy az X-nek szubjektívnek kell lennie, akkor nem lenne szükségünk erre a szabályra. Ha nem tudnánk, ‘ a szabály nem mondja el nekünk ‘.)

A helyes megfogalmazás ” közötted és én “. Ez a rövid cikk remekül megmagyarázza a miérteket.

http://www.oxforddictionaries.com/words/between-you-and-me

A standard angol nyelvtanban helyes, ha „közted és közöttem”, helytelen pedig „közted és én”. Ennek az az oka, hogy egy olyan előtagot, mint például a között, objektív névmásnak (például én, ő, ő és mi) kell követnie, nem pedig szubjektív névmásnak (például én, ő, ő és mi). A „közted és köztem” mondás grammatikailag egyenértékű azzal, hogy „közte és ő” vagy „közöttünk” mondunk, ami egyértelműen téves.

Az emberek elkövetik ezt a hibát, mert tudják, hogy nem helyes azt mondani. például: “John és én elmentünk az üzletekbe”. Tudják, hogy a helyes mondat az lenne, hogy „John és én boltokba mentünk”. De akkor tévesen feltételezik, hogy az „és én” szavakat minden esetben az „és én” kifejezésre kell cserélni.

Megjegyzések

• elnézést. Úgy szerkesztettem a választ, hogy tartalmazzon egy idézetet a cikkből.

Ez a kontextustól függ. Annak ellenőrzésére, hogy mi a helyes, távolítsa el a te t a mondatból, és nézze meg, hogy helyes-e.

Ön és elmegyek moziba.

Ez így van, mivel moziba megyek helyes.

Laura veled és velem jön a moziba.

Ez így van , mivel Laura velem jön moziba helyes.

Általános szabály, hogy az I t használják alanyként, és én objektumként.

Úgy érzem, hogy nagyon sok angol nyelvtan tanár megrongálta diákjaikkal évekkel ezelőtt, amikor tanították diákjaikat mondani, például:

Barátnőmmel péntek este bulizni megyünk.

A tanár ekkor azt mondaná, hogy ” Mindig tedd magad másodiknak, ami nemcsak helyes, de az udvarias cselekedet is. Tedd először a másik embert, majd magadat. ” mondom, eddig nagyon jó.

Amit azonban a tanár elhanyagolt mondani, az az, hogy ” feleség és én ” konstrukció csak akkor helyes, ha nominatív esetben használják, amikor mindkettő ” barátnője ” és ” I ” a mondat alanyai. Ez azonban nem helyes, amikor a ” feleség és én ” már nincsenek a nominatívban esetben, de objektív esetben , mint az alábbi mondatban:

Dick és Jane barátnőmet és me a péntek esti buliba.

Ebben a mondatban a ” I ” fájlt Dick és Jane veszi át. ” I ” ( és a barátnő) az ő felvételük tárgya , Dick és Jane pedig azok a alanyok ok, akik a felvételt végzik. Nem mondanád, hogy ” Dick és Jane I -t viszik a buliba , ” nem? Nem, azt mondanád, hogy ők ” engem vesznek. ”

Bizony, ha önmagadat – I – helyezem utoljára az emberek listáján, legyen az 2 vagy 200, helyes és udvarias, de csak akkor, ha az összes ember együtt a mondat alanyai, nem pedig a tárgyak. Ha te és ők alanyok, akkor tedd magad utoljára a nominatív I használatával. Ha viszont te vagy tárgyak, akkor tedd magad utoljára az én objektum használatával.

Néhány példa:

A házassági tanácsadó néhány jó tanácsot adott a feleségemnek és nekem.

A feleségemnek és nekem nagy hasznát vettük, ha házassági tanácsadót láttunk. elmegyünk túrázni Rachel-nel és én? .

Igazad van, amikor azt mondod, hogy Az I t az nominatív és az angol nyelvű me ferde vagy objektív esetben kell használni, általában az ige kifejezés tárgyaként, de egy elöljárói kifejezésként is. Az em> te és én tévedés az, amikor a névmás a között előtag tárgya.

“Csak közted és köztem”.

* “Csak közted és én”.

Fontolja meg a következőket is:

“Az asztal a kanapé és ő között van . “

*” Az asztal a kanapé és ő között van. “

A nominatívra vonatkozó összes szokásos szabályt itt helyettesíti az elöljárószó. Azok az emberek, akik téged és én t használnak ebben az esetben, egy ferde elöljárószó után, túlságosan általánosítják azt a szabályt, amelyet neked kell mondanod te és én helyett.

Normál angol nyelven csak Ön és köztem elfogadható; A között egy elöljárószó, és az objektív esetet veszi fel ( mi , én , őt , őt , őket ). Mindazonáltal a köztetek és én közöttem nem ritka az angol nem szabványos változatokban. Különösen a párbeszédben lehet teljesen megfelelő, attól függően, hogy milyen karaktereket használ.

Szégyentelenül a Nyelvtan lánytól származik nagyon rövid Google-keresés után:

A Between egy elöljárószó, csakúgy, mint a felette, felett, felett és azoknál is. Mivel az elöljárók általában vagy leírják a kapcsolatot, vagy birtoklást mutatnak, ezért nem egyedül cselekszenek; gyakran válaszolnak olyan kérdésekre, mint a Hol? és mikor? Például, ha azt mondtam, hogy „Tartsd meg ezt a titkot közted és közöttem”, akkor az írja le, hogy hol kell a titkot őrizni. Ha azt mondtam, hogy „A titkot július 5-én mondom el neked”, akkor az leírja, hogy mikor fog kiderülni a titok.

Tehát ahelyett, hogy egyedül cselekednél, az elöljárók az elöljárói kifejezések részét képezik. Ebben a példában mondatok közted és köztem, és július 5-én prepozíciós kifejezések. És ez csak egy szabály, hogy az ezekben a kifejezésekben az elöljárószavakat követő névmások mindig objektív esetben szerepelnek (1). Amikor az objektív esetet használja, a helyes névmás én vagyok, tehát a helyes elöljárószó köztem és köztem van.

http://www.quickanddirtytips.com/education/grammar/between-you-and-me?page=1

A legegyszerűbb módszer ennek kezelésére (úgy találom), hogy eltávolítja a második objektumot (jelen esetben Mary), majd átdolgozza a mondatot egyetlen objektum körül (ebben egy vitatott első személyű névmás), és ellenőrizze, hogy melyik működik, és helyettesítse ezt a az eredeti mondatod. Ha ez a módszer nem működik, talán mert esetlennek hangzik, akkor csak átfogalmazza a mondatot, hogy izolálja az egyes szám első személyét, majd ellenőrizze és helyettesítse.

Ezt a módszert követve kezdtem hozzáadva egy kicsit több szintaktikai struktúrát:

Mindent elfelejtettem a Mary és köztem létrejött üzletről / I.

Az itteni kiegészítés nem változtatja meg a jelentést vagy a nyelvtant, vagy a között szó hatása, de ehhez struktúrát ad:

Mindent elfelejtettem a megkötött üzletről beleértve engem / én.

Ennek tesztelése nyilvánvalóan I nem működik, tehát igen én helyes.

Ezt úgy ellenőrizheti, hogy Mary-t kicseréli nekem / én a példában:

Elfelejtettem minden a köztem / én és Mary között létrejött ügyletről.

Ismételten a én az egyetlen névmás, amely megfelel. >

Csak azt hittem, hogy más nézetet teszek közzé, mivel ezt az előző válaszok egyikében sem látom itt .

Huddleston és Pullum Cambridge Grammar of the English Language (2002) elutasítja az “… és én” leírását hiperkorrekcióként. Kicsit több információt láthat erről FE válaszában egy kapcsolódó kérdésre (“ Közötted és („ én ”vagy„ I ”)? ” ), de természetesen az a legjobb, ha magát a könyvet nézzük, ha kézbe vehetjük.

Természetesen a preskriptivista nézőpontból a „köztetek és én közöttem” egyértelműen helytelennek tekinthető: ez elkülönül attól, hogy pontos-e “hiperkorrekcióként” leírni.

Megjegyzések

• Egyáltalán elutasítják a hiperkorrekciót? Homályosan emlékszem, hogy azt javasolják nak, hogy ” köztetek és én ” csak a hivatalos beszédben is nagyon gyakori anélkül, hogy megpróbálná elmagyarázni, honnan származik a variáns.
• Egy másik szempontból, mivel előírták az előírásokat, ez nem egy ‘ prescriptivista zombi szabály ‘ mint az osztott infinitívek vagy az elöljáróvégződések, amelyek szerzői stíluspreferenciának indultak ‘, amely pedagógiai szabályokká formálódott. A kedvelt minta ‘ felé mozoghat közted és én ‘ között, de történelmileg a leggyakoribb a ” közted és köztem “.
• Egy friss podcastban (bárcsak újra megtalálnám!) Pullum kacérkodik azzal a gondolattal, hogy a ” te és én ” olyasmi, mint ” látta, hogy én és ” főnévi kifejezésként kezelhető.