A cikk elmagyarázza, hogy az 520 jelentése “május 20.”, amely egy év napja 2010 óta “网络 情人 节” (Online Valentin Nap) néven szerepel

Köszönet a》 《数字 恋爱》 dalhoz, amely az “520” kifejezést használta az “szeretlek” kifejezésre, az emberek ugyanúgy elkezdték használni ezt a kifejezést.

Ez a következő válaszban is szerepel hogy “május 20-át” (520) jelölik meg arra az napra, amikor az emberek megvallják szeretetüket; “Május 21-én” (521) a nők vallják szerelmük napját.

(a férfiak szerint) " 520 " " 我 爱 div " (szeretlek)

(nők szerint) " 521 " a " 我愿意 " (hajlandó vagyok elfogadni a szerelmedet)

mindkettő szöveges / üzenetküldő nyelvű

Megjegyzések

• Úgy gondoltam, hogy az 5/20 megnevezése a szleng szó után következik. Az énekesnőnek bizonyára oka volt arra, hogy ezt a számot válassza. Tehát azt mondanád, hogy ennek semmi köze a kiejtéshez?
• Azt mondanám, hogy semmi köze a kiejtéshez

Igen, veled vagyok, ez a kapcsolat nagyon nehezen hallható.

Ninchanese írt róla egy blogbejegyzést, amely [kiemeli a sajátomat] említi:

Hogyan jött az 5.20 egy kínai szerelmes szóra, amely azt mondja, hogy én szeretlek?

Ha erről a különleges eseményről beszélsz, elgondolkodhatsz azon, hogy miért ez történik ezen a napon, és nem egy másik kínai nyelven. A válasz meglehetősen egyszerű. A hangokról van szó. A május 20-i számok, ez 5,20. Ha kínaiul 五 二零 wǔ èr líng kiejtjük az 5. 2. 0 számokat, akkor azok nagyon közel szólnak a 我 爱 你 wǒ ài nǐ szavakhoz. Lásd? Nem teljesen egyformán hangzanak, de meglehetősen hasonlóan szólnak, és ez elég! A kínai szerelem homofon szavakon és számokon játszik rejtett jelentéssel.

Az 520 eredetileg szleng szóként indult, amelyet a kínaiak online használtak parancsikonként, hogy azt mondják, kínaiul szeretlek, például angolul az ILY. Ezután társították a május 20-i dátummal (5.20), amely ezért nagyon romantikus nap lett!

Még azt is elismerik, hogy nem “t” Úgy tűnik, ésszerűbb, hogy 20-nak sounds that-nek hangzik, nem pedig 2 = 爱 és 0 = 你 – sok, gyorsan együtt mondott dolog könnyen összetéveszthető másokkal.

Megjegyzések

• Néha hallottam olyan nyelvjárásokat, amelyek összezavarták a ling et és a ning t, a le t és ne . Nem emlékszem a tartományra, de azt mondanám, hogy Délen volt.
• @Ludi Igen, a déli rész nagy része, Fujiantól és Guangdongtól egészen Szecsuán
• @Ludi 1314 for 一生一世, egy másik gyakori, ahol a kiejtések kissé húzódónak tűnnek. De hasonló gyakorlatokat évszázadok óta alkalmaznak. Ha megnézel néhány régi xiehouyu " homofonjaik " meglehetősen drasztikusak lehetnek.
• Ugyanazok a dialektusok, amelyek összecsengenek az / n / és / l / a / n / javára nagy valószínűséggel nem lesz / r / sem, helyette valamiféle / j / vagy / w / vagy csak semmit nem cserél, legalábbis szótagkódában. Sok déli nyelvjárásban meglehetősen gyakori a 二 / ê r / [ɑ̂ɻ] kiejtése valamilyen módon a [ɑ̂ɯ̯] mentén (nem biztos, hogy hogyan lehet a legjobban átírni), ami egészen közel 爱 [âɪ̯] -hoz. Ezzel a 五 二零 körülbelül [wʊ̀ ɑ̂ɯ̯ nɪ̌ⁿ] lesz, ami meglehetősen közel áll a 我 爱 你 [wò âɪ̯ nì] -hoz. A 五 二 一 és a 我 愿意 közötti eljutás számomra bonyolultabb, de gyanítom, hogy ugyanazok a nyelvjárások vannak jelen.