Kire utalnak a “ Zebedeus anyja ' fiai ”?

Természetesen nem lehetünk biztosak abban, hogy Matthew miért döntött úgy, hogy valakit “Zebedeus fiainak anyjaként” emleget, de ésszerű hipotézist adhatunk a bizonyítékok vizsgálatával.

Identitás

A rejtvény első darabja annak meghatározása, hogy ki volt ez a nő. Ez a kérdés valójában meglehetősen egyszerű. Később Mátéban ezt találjuk:

sok ott tartózkodó, távolról néző nő, aki Galileából Jézust követte, és neki szolgált, köztük Mária Magdolna, Mária, Jakab és József anyja, valamint Zebedeus fiainak anyja. (Máté 27: 55- 56, ESV)

Ἦσαν δὲ ἐκεῖ γυναῖκες πολλαὶ ἀπὸ μακρόθεν θεωροῦσαι, αἵτινες ἠκολούθησαν τῷ Ἰησοῦ ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας διακονοῦσαι αὐτῷ · ἐν αἷς ἦν Μαρία ἡ Μαγδαληνή, καὶ Μαρία ἡ τοῦ Ἰακώβου καὶ Ἰωσὴφ μήτηρ, καὶ ἡ μήτηρ τῶν υἱῶν Ζεβεδαίου (Nestle 1904)

míg Márk egy párhuzamos passzusban van:

Volt olyan nő is, aki távolról nézett, köztük Mária Magdaléna és Mária az anya a fiatalabb James, Joses és Salome. (Mark 15:40)

Ἦσαν δὲ καὶ γυναῖκες ἀπὸ μακρόθεν θεωροῦσαι, ἐν αἷς καὶ Μαρία ἡ Μαγδαληνὴ καὶ Μαρία ἡ Ἰακώβου τοῦ μικροῦ καὶ Ἰωσῆτος μήτηρ καὶ Σαλώμη,

A nagyfokú szöveges hasonlóság itt (különösen a görögben egyértelmű), gyakorlatilag garantálja, hogy ez a két szakasz irodalmi függőséget képvisel. Visszatérek a függőség jellegéhez; egyelőre elegendő megjegyezni, hogy a két szerző ugyanazt a nőt írja le. Mark “Salomének”, Matthew pedig “Zebedeus fiainak anyjának” nevezi. Így a keresztény történelem során Salomét Jézus két tanítványának – Jakabnak és Jánosnak – édesanyjaként azonosították, akik másutt “Zebedeus fiai” (pl. Márk 10:35).

További információ Salome

Mielőtt visszatérnénk az alapkérdésre, hasznos lehet röviden felvázolni, ki volt Salome. János a keresztre feszítésről szóló beszámolójában a nőket a helyszínen így jegyzi:

anyja és anyja nővére, Mária, Clopas felesége, és Mária Magdolna. (János 19:25)

ezen az alapon néhány kommentátor arra a következtetésre jut, hogy Salome Mary nővére volt. Márk és Máté kapcsolatától eltérően azonban ez a következtetés nem szilárd. “Az anyja nővére” valóban Salomére utalhat, de utalhat Mark / Matthew egyik meg nem nevezett nőjére is.

Másutt a Márk 16: 1-es Salome-ot a sírnál helyezi el, amikor felfedezik. üresen, Jézus “anyjával és Máriával, Jakab és József anyjával együtt. Matthew párhuzamos beszámolója csak a két Maryt sorolja fel.

A későbbiekben Salome gnosztikus írások többször megjelennek. Az Tamás evangéliumában Jézus tanítványának vallja magát.Az az egyiptomiak evangéliumának egy megőrzött töredéke tanítványnak nevezi, és azt jelenti, hogy nőtlen és gyermektelen. A Pistis Sophia ban Salome fontosságot kap jóval Mary Magdelene alatt (aki nagyon fontos volt a gnosztikus írásokban), de egy “átlagos” férfi tanítványával egyenértékű. Mark kibővített változata (az úgynevezett “Titkos Márk”) legalább egy további verset adott hozzá Saloméről Jézus szolgálata alatt. Az ortodoxabb Jakab protevangelion ja, egy csecsemőkori elbeszélés teszi Salome Maryt “szülésznője és Jézus első hívője” küldetés.

Salome kiemelt szerepe a gnosztikus írásokban meglepő, tekintve, hogy név szerint csak Márk evangéliumában jelenik meg, amely az evangéliumok közül a legkevésbé népszerű a korai egyház. Ennek a jelentőségnek a megmagyarázására a tudósok felvetették, hogy valószínűleg létezik egy korai salomei hagyomány, függetlenül az evangéliumoktól. Bár a későbbi művekben, amelyekben megjelenik, általában nincs történelmi értéke, meglehetősen bízhatunk abban, hogy Salome legalább egy igazi személy és Jézus követője élete során. Megfelelő esély van arra is, hogy a korai egyházban jelentős szerepet játszott. ¹

Forráskritika

Visszatérve Mark és Matthew kapcsolatának kérdésére, három lehetséges adatpontunk van:

1) Márk azt mondja: “Mária Magdaléna, Mária, Jakab anyja, és Salome vásárolt fűszereket, hogy elmenjenek Jézus” testét “megkenni (16: 1), míg Máté azt mondja:” Mária Magdaléna és a másik Mária elment megnézni a sírt ” (28: 1).

• Itt kevés a verbális hasonló, így a két fiók valószínűleg ugyanazon esemény független számláit képviseli.

2) Az a rész, amely az OP kérdését sarkallta. Máté (20: 20–28) című könyvében „Zebedeus fiainak anyja” arra kéri Jézust, hogy fiait helyezze az ő jobb és bal kéz, amikor eljön a királysága. Márk beszámolójában (10: 35-45) Jakab és János közvetlenül kérdezik.

• Ezek a részek minden bizonnyal függenek. A használt nyelv meglehetősen hasonló, és eltérő nyitottságuk ellenére mindkét beszámoló Jézus válaszát Jakabra és Jánosra irányítja.

3) A keresztre feszített nők fent említett listái (Márk. 15:40, Máté 27: 55-56)

• Amint azt korábban említettük, a számlák függőséget mutatnak.

Tehát ki kitől függ? Ez attól függ hogy mi dönt az itteni szerkesztési tevékenységről.

Redakciós kritika

Ha valaki elkötelezett az abszolút Markan-prioritás mellett, akkor a különbségeknek Matthew redaktív tevékenységétől kell származniuk. Ebben a nézetben Matthew-nak bizonyára oka volt arra, hogy megváltoztassa a Márk 10: 35-45-ben a kérelmezőt. Talán kínosnak érezte két nagy tanítvány számára, hogy ilyen kérést tegyen, ezért inkább anyjuk szájába tegye.

E nézet javára kielégítő okot ad a “Zebedeus fiainak anyja” kifejezésre, mivel a passzus valóban “Zebedeus fiairól” szól, ahogy Jakabot és Jánost gyakran emlegetik. együttesen, így van értelme a beszélőt anyjukként azonosítani név helyett. Ezzel a nézettel szemben Matthew nem fél attól, hogy a tanítványai indokolatlanul kérnek / hülyeségeket mondanak másutt, ezért egy szónok “kitalálása” itt a kérdés pufferelésére nem tűnik valami jellemzőnek Matthew szerkesztésére. & János jobban néz ki? Még mindig úgy ábrázolják őket, hogy szeretnék a dicsőséget / nem értenék Jézus küldetését / királyságát rendesen, de most még további zavart okozhatnak, hogy nem is elég merészek megkérdezni magukat, ehelyett anyjukat teszik meg helyettük.

A Markan elsőbbségi nézet szempontjából a legnagyobb kihívás, bár Máté 27: 55-56. Itt Matthew állítólag az egyenesen haladó “Salome” -ot “Zebedeus fiainak anyja” -ra cserélte. Ha az volt a célja, hogy összekösse a nőket a tanítványokkal, miért ne használná a “Salome, … … anyja” szót, hasonlóan ahhoz, ahogyan a második Máriát írja le, ahelyett, hogy csak “… anyja …” lenne? Gundry csak a gyenge (gondolkodásom szerint) magyarázatot tudja felajánlani: ²

Salome homálya, a fiúk kiemelkedése Zebedeusról, valamint a Mária mint anyát közvetlenül megelőző leírásával való párhuzam vágya (akinek kiemelkedése nem teszi lehetővé a nevének elvesztését) mind befolyásolja Máté felülvizsgálatát.

Mindezek a dolgok valóban arra késztethetik Matthew-t, hogy add a “… anyja …” -t, de az ember azért küzd, hogy lássa, miként lenne szükség a “Salome” elhagyására is. magyarázat – miszerint Mária állítólag hangsúlyosabb volt – tiszta spekuláció, és figyelmen kívül hagyja, hogy a “Salome, … anyja” erősebb párhuzam a “Máriával, … anyjával”, mint egyszerűen a “… anyjával …”, ha valóban, Matthew verbális párhuzamot akart teremteni.

Ésszerű feltételezni, hogy Matthew a keresztre feszítéskor lévő nőket az evangéliumában korábban leírt leírásához akarta kapcsolni, de ez ugyanúgy érvényes feltételezés bármilyen függőség t heory.Ha valaki nem kötelezi el magát Markan prioritása mellett, akkor egy általánosabb magyarázat adódik: Mark leegyszerűsíti Matthew-t a két függő szakaszon. Ez ugyanúgy érvényes egy abszolút Máté-féle prioritási elmélet és egy rugalmasabb elmélet mellett, amely lehetővé teszi mindkét evangélium számára, hogy bizonyos pontokon megőrizze a primitívebb hagyományt.

Ebben a nézetben Mark úgy látja, hogy Jakab és János az igazi a Máté 20: 20-28 fókuszában, és megérti, hogy a kérés, bár Salome beszélt, valóban Jakabtól és Jánostól származik, és így a szájukba veszi (vagy úgy véli, hogy a kérés együttesen történt). Így egyszerűsíti a szöveget Salome részének kihagyásával. Hasonlóképpen 15:40 alatt leegyszerűsíti “Zebedeus fiainak anyját”, mert ismeri a keresztnevét, és nem lát okot a bonyolult megfogalmazásra.

Talán Mark jól hozzáférhetett a fent említett „korai salomei hagyományhoz”, és így jól tudta, ki ő. Ennek a hipotézisnek az is előnye, hogy elmagyarázza a kenetverset (16: 1), amely az egyetlen feltámadási szakasz a négy evangélium közül bármelyikben, amely Salomét említi. Ha Marknak kiváló tudása lenne Salome-ról, az megmagyarázná, hogyan ismerte meg ezt a további részletet, amely Matthew számára ismeretlen lehet.

Miért “Zebedeus anyjának” a fiai?

Ekkor az a kérdés, miért Matthew Salome-ot “Zebedeus anyjának” fiainak “nevezi” Salome “vagy” Zebedeus felesége “helyett? Gyorsan felvethetünk egy jó okot arra, hogy miért ne emlegetnék “Zebedeus feleségének” – Zebedeus nem fontos szereplő az evangéliumokban. Nincs arra utaló jel, hogy valaha is Jézus követője lett volna, és az ember csak akkor jelenik meg, amikor James és János egy halászhajóban otthagyta, hogy kövesse Jézust.

Salome fiai természetesen fontos figurák az evangéliumokban. Így nyilvánvaló, hogy az „… anyja” világosabb / jobb utalás, mint a „… felesége” ( Néhány hozzászóló hozzáteszi annak lehetőségét, hogy Zebedeus meghalt, mire Salomére ilyen hivatkozást tettek, de ezt felesleges feltételezésnek és elégtelen magyarázatnak tartom.)

Arra, hogy Matthew miért használja a … “a” Salome “helyett két elfogadható magyarázat létezik. Az első az, hogy hangsúlyozni akarja James és John kapcsolatát. Ennek a megfogalmazásnak különösen van értelme a 20: 20-28-ban, ahol a történetben betöltött szerepe nem fontos. valóban természetes, ha valami olyasmit mondunk, mint “John” anyja, és követelést követelt tőle “a leírt helyzetben, még akkor is, ha valaki tudta John anyjának nevét. Mivel Jakabot és Jánost gyakran együttesen “Zebedeus fiainak” nevezik, nincs ok arra, hogy “Zebedeus fiainak anyjának” más konnotációja lenne, mint “Jakab és János anyjának”. Lehetséges tehát, hogy Matthew egyszerűen megismételte ugyanazt a megfogalmazást keresztre feszítési beszámolójában, hogy világossá váljon, hogy ugyanarra a nőre hivatkozik. Ez a magyarázat tökéletesen működik Matthew prioritása alatt, és megfelelően Markan prioritása alatt (ahol furcsa, de hihető, hogy “Salome” kiesett).

A második magyarázat az, hogy Matthew egyszerűen nem ismerte Salome keresztnevét. Ez még akkor sem lehetetlen, ha Matthew szerzője Matthew apostol – nem feltétlenül ismerné / emlékezne egy nő, akivel csak párszor találkozott, mégis könnyebbnek tűnik ezt a hipotézist alátámasztani, ha az apostol nem az evangélium szerzője. Ez megnehezítené Máté elsőbbségének meglátását, de nem hihetetlen, ha Máté egyes követői halála után írják le az evangéliumot, szemtanúi tanúságtételével, amely véletlenül nem tartalmazza Salome nevét.

Következtetés

A bizonyítékok fényében a legegyszerűbb / legjobb magyarázat az, hogy Máté 20: 20-28-at és 27: 55-56-ot írt, mielőtt Márk megírta volna párhuzamos passzusait (pontosabban Matthew szövegrészeit) a primitívebb hagyomány). 20:20 -ban “Zebedeus anyjának” fiait használta, mert a történet Zebedeus fiairól szólt, és így teljesen természetes volt, hogy a beszélőt anyjukként írják le. Ezt követően továbbvitte ezt a készítményt keresztre feszítési számlájára. Lehet, hogy Matthew ismerte Salome nevét, de nem látta szükségét annak megemlítésére, ha tudta volna.

A Márk 10: 35-45 ezután Matthew beszámolójának leegyszerűsítését jelenti. kereszthalál számlájára, nem használta a “… anyja” hosszú megfogalmazást, és így helyettesítette Salome tényleges nevét. Valószínűleg független információkhoz is hozzáférhetett Salome-ról, ami megmagyarázza azt a tényt, hogy csak ő említette őt üres sírfiókjában.

Végül egyetértek Jonathan Chell azon javaslatával, amelyet Matthew megfogalmazása lehetővé tesz. egy egyébként azonosíthatatlan nő, aki nagyon fontos fiaival áll kapcsolatban. Az isteni beavatkozás természetesen nem bizonyítható hermeneutikai magyarázatként, de minden bizonnyal érdekes, hogy Matthew “furcsa” megfogalmazása nélkül Salome nem kapta volna meg (név szerint) azt a hitelt (név szerint), ami megérdemli Jakab és János nagy apostolainak felnevelését. .

Referenciák

¹ A Saloméval kapcsolatos bibliai extra információk többnyire a Evangéliumi nők: tanulmányok a nevezett nőkről az evangéliumokban , Richard Buckham

² Matthew: Kommentár az üldözött vegyes egyház kézikönyvéhez , Robert Horton Gundry

Ezekben a Máté-versekben úgy tűnik, nincs határozott válasz arra, hogy miért azonosították az anyát így. Az első vers azonban a nagyobb Máté 20: 20-28 történet része; ez azt mutatja, hogy mind a tizenkét apostol továbbra is félreértik, hogy a nagyságrendet nem az úri hatalom, hanem az alázatos szolgálat fogja eredményezni.

Van egy korábbi párhuzamos történet az 1. Királyok 1. fejezetében; itt néhány összehasonlítható megfogalmazás:

1Királyok 1: 16-17 (NIV) Bathsheba (Salamon anyja) lehajolt, lehajolt a király előtt. – Mit akarsz? Kérdezte a király. 17 És monda néki: Uram, te megesküdtél néked, a te szolgádnak az Úr, a te Istened által: Salamon, a te fiad király lesz utánam, és õ ül az én trónomon.

Máté 20: 20-21 (NIV) Akkor Zebedeus fiainak anyja fiaival Jézushoz jött, és letérdelve megkérdezte tőle a szívességet.21 „Mit akarsz?” – Kérdezte. Azt mondta: „Adja meg, hogy e két fiam közül az egyik a jobb és a másik a bal oldalán ülhessen a királyságában.”

A 1Királyok 1: 11-30 történetben az anya Dávid királynak szolgált szolgálatot. Amikor kiderült, hogy Salamon nem fog trónra kerülni , ő volt az anya, aki megszólította az idősebb királyt, és megkérdezte, miért ne.

Összefoglalva: Dávid végül Salamon trónját adta, így a megfelelő szolgálat valóban az, ami nagysághoz vezetett. Ezt követően (Mátéban) Jakabnak, Jánosnak és a többi tíz apostolnak ezt még meg kell tanulnia.

Úgy tűnik, az írás módszere azokban az időkben. Ez a fajta írási stílus generációk óta zavarba hozza az embereket. Manapság az írás stílusában általános volt az emberekre való hivatkozás, amit tettek, vagy a harmadik felekkel való kapcsolatuk. ” Zebedeus fiainak anyja ” csak azt akarja jelezni, hogy ennek a szerzőnek ez a nő nem volt akkora jelentőségű, mint Zebedeus fiai. ” Ez nem az Asztal fia? ” Mathews 13:55. Jézus szomszédjai úgy látták Jézust, mint akit nem is érdemes megemlíteni. És még Józsefet sem említették. Arra a következtetésre jutunk, hogy a szerző Salome-ra, Mária nővérére, Jézus Urunk Anyjára, nővérére utal. Sok nőt nem a nevükön hivatkoznak, hanem hogy ki az anya vagy a feleség. Úgy tűnt, hogy János és Jakab anyja nagyon birtokló anya volt, aki Jézust (unokaöccsét) követelte, hogy dicsőségében üljön le két gyerekének (Jézus unokatestvéreinek) egyet jobbra, egyet balra (Máté 20: 20-28) ). nagyon igényes nő, nagyon különbözik szerény és tele Grace nővérétől, Marytől! Salome fiatalabbnak tűnik, mint Mary. Lehetséges, hogy ez az oka annak, hogy őt nem is említik. Végül fontos megjegyezni, hogy John Mária nénit szülei, Salome és Zebedeus házába vitte, mivel John úgy tűnik, túl fiatal volt ahhoz, hogy saját háza és családja legyen. John 18 éves lehetett, amikor Jézus odaadta neki az anyját, hogy azóta gondoskodhasson róla. Jézus volt az egyetlen fia, és Joseph valamikor a szolgálata megkezdése előtt elhunyt. Plusz Jézus unokatestvérei, nagybátyjai és nagynénik nem voltak igazán a fedélzeten. Nézze csak meg Salome felsőbbrendűségének érzését! Lehet, hogy arra gondol: ” Jézus nénikém és az anyja nővére. Nagyszerű vagyok! A fiaim is remekek! ”