Szinte minden igének van olyan főneve, amely magában foglalja “az igének a cselekedetét és hatását”. Tehát a lét a lét cselekedete. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a legegyszerűbb, lenni igéből hiányzik egy ilyen főnév, legalább spanyolul (link spanyolul, sajnálom) .
De aztán valaki kitalálta a lényeg t, mint lehetőséget a főnév re, de spanyolul hiányzik ez a jelentés (nagyjából azt jelenti “egy dolog legfontosabb és jellegzetes része”). De mi van a latinnal? Latinul van exsistĕre és főneve exsistentia , valamint essentĭa ami úgy tűnik, hogy dolog ot vagy lényeget jelent a Lewis & rövid szótár szerint.
Akkor felfogható-e essentĭa a “lét cselekménye” ugyanúgy, mint az exsistentia a “létező cselekménye”?
Válasz
Nem. Az Essentia t (a jövendőben) Cicero alkotta meg, mint a görög οὐσία (ousia) latin megfelelőjét. Mindkét szó valaminek a lényegére vagy természetére utal, arra, ami egy dolgot az adott fajta dologgá “tesz”. A természetet vagy a lényeget szembeállítják a balesetekkel, a dolog azon tulajdonságokkal, amelyek megváltozhatnak anélkül, hogy milyen jellegűek lennének megváltoztatva. valami, ami van.
Végül a középkori filozófusok három kifejezéssel állnának elő: ens (létező dolog), essentia (a dolog természete ) és esse (a létezés / létezés cselekménye vagy tulajdonsága). Tehát minden, ami ténylegesen létezik ( ens ), mindkettő sajátos természettel rendelkezik / em>) és a meglévő tulajdonságok ( esse ).
Megjegyzések
- Tehát a keresett szó " esse "?
- @Charlie igen, esse.
Válasz
FWIW, a középkori filozófiában a létezés et actus essendi (amelyből h az angol és a spanyol kifejezés puszta fordítás). A kifejezést nyilván Aquinói Szent Tamás találta ki (XIII. század)
Válasz
A οὐσία eredeti jelentése: „ami a sajátja; vagyon ”, Herodotos óta tanúsított. A filozófusokban (Platón, Arisztotelész és talán már Demokritosz) a „valaminek valódi természete” értelmet veszi át, szemben a πάθη-vel. A latin essentia a οὐσία-ra vonatkozik, és a császári idõszak elõtt nincs tanúsítva, bár Seneca azt mondja, hogy szerinte Cicero (“Ciceronem auctorem hujus verbi habeo”) alkotta meg. / h2>
Nos, egyetértek Kingshorsey-vel az Essentia ról. Ha egyszarvúakról, igazságosságról vagy szépségről beszéltem, akkor tudod, mire gondolok, mert ismered őket lényeg: essentia.
És ha arra kérnélek, írd le őket, akkor kezdd a “spirális szarvakkal és a fehér hajjal”; vagy “parókák, fekete köntösök és esküdtek”; vagy “angyal kórusok és mandarin égbolt”. Ezek véletlenszerű tulajdonságok, amelyek az “Essentia” -ra emlékeztetnek.
De ebben a világban az egyszarvúak nem élnek; Kiderül, hogy az igazságszolgáltatás a vádalkukról szól és arról, hogy mennyit engedhet meg magának egy ügyvédért; a szépség pedig órákig tartó izzadtságot jelent az edzőteremben vagy az álmatlan éjszakákat, amelyek regényt hoznak létre.
Amit az Egyszarvúak nem tartalmaznak, az a törvény, a balett és a regények pedig egy extra valami, amit „ΥΛΗ
Úgy gondolom, hogy a keresett szó “ΥΛΗ” vagy “hyle”. Akuzív hylen.
De én csak egy apokaliptikus platonista vagyok.
Megjegyzések
- Úgy gondolom, hogy az ókori és középkori filozófusok többsége nem értene egyet: az anyag (hyle) nem ' ta lételv. Az immateriális anyagok éppúgy nem tudnak létezni, mint az anyagi anyagok.
- @brianpck Bár ' elvont természete és a véletlenszerű természet is megvitatásra került, gondoltam Charlie az aktualitást, a ' dolgot, a rúgható tárgyat és annak megkülönböztető valóságát kérte a világon. Nem ' ez a hyle?