Fontolja meg a “Köszönöm, hogy eljött” és a “Köszönöm, hogy eljött”.
ez utóbbi legyen nyelvtani? Miért? Lehetséges-e felismerni az utóbbi “eljövetelt” főnévként? Egyesek szerint nincs szüksége névmásra, mert korábban említettük.
Megjegyzések
- " Köszönjük az eljövendő " japán-angol és kínai-angol. " Köszönjük, hogy eljött " idiomatikus és természetes angol anyanyelvű angol. Mindkettő ugyanazt jelenti, de az angol anyanyelvűek nem mondanák, hogy " Köszönjük, hogy eljött ".
Válasz
Az első példa helyes, ahogyan Ön nyilvánvalóan tudja.
A második kissé magvas konnotációk – az eljövendő hozzád tartozó. Ebben a korban, mivel a “come” érdekes jelentéssel bír, nem hiszem, hogy teljesen helyénvaló lenne ezt a kifejezést használni.
Hozzászólások
- Az elkerülhetetlen válaszsal Köszönöm, hogy megvolt.
- Négy évvel később végre megkapta a magos poénodat.
Válasz
Az első példád egy tagszó, hasonlóan a hálás vagyok, hogy eljöttél hez, amely teljesen normális. A második egy gerund lenne, hasonlóan a hálás vagyok érkezéséért hez, és ugyanolyan furcsán hangzik, mint ez a mondat, talán azért, mert az érkezésed kisebb felelősséggel jár, mint a döntés az utazás; az érkezés más tényezőktől függ. A második, amire Barrie rámutatott, szintén sajnálatos konnotációval rendelkezik.
Hozzászólások
- Hogyan működne a következővel: " Köszönjük, hogy idejött a késői órában "? Úgy gondolom, hogy övé nagyon jó lenne BE-ben, hasonlóan a " -hez. Nagyra értékeljük, hogy idejött ".
Válasz
A “Köszönöm, hogy eljött” lehet használni, ha valakitől köszöntünk vagy elbúcsúzunk egy eseményen, amelyre meghívást kaptak.
A “Köszönöm, hogy eljöttél” téves, mert a birtokos “te” -nek mindig szüksége van egy főnévre (táskád, telefonod, bátorságod stb.). Ebben az esetben van egy igéje a jelenlegi progresszív időben, és ezért nyelvtanilag helytelen.
Megjegyzések
- Ilyen nincs mint „ige a jelen progresszív időben”. Az ige -ing inflexiója egy nem véges ragozás, amely az ige kifejezésének fejeként működik, de amely viszont főnévi kifejezésként is szolgálhat. Tehát „az ő elmondása volt a legutolsó csepp”. Ez tökéletesen nyelvtani. Ezt történelmileg gerundhasználatnak minősítették, amely egy főnév helyett működő ige kifejezés. Mondja nekem az a gerund kifejezés, amely főnévi kifejezésként a ő birtokos meghatározóját a VP alanya mellett állhatja ( ő is működik), és az egész NP szolgálhat a mondat tárgya.