“ nur ” a Qur ' átlagban 71:16 “ visszavert fény ” vagy csak “ light ”?

A holddal társított arab nūr (arabul: نور) szó általában a sötétség ellentétét jelenti. Lehet fényforrás, és lehet a fény visszaverődése (vagy törése is). A Korán egyik klasszikus tafasīr je (exégézis) egyik sem említette, hogy a nūr szót arra használták, hogy a holdat fényvisszaverőnek jelöljék. Bármely tafsīr , amely az ügyre utalt, megemlítette, hogy a különböző szavak a fény intenzitásának különbségére utalnak, nem pedig annak forrására. “an kapcsolatban Allah-val ﷻ anélkül, hogy hasonlítaná őt alkotásai bármelyikére: الزجاجة كأنها كوكب دري يوقد من شجرة مباركة زيتونة لا شرقية ولا غربية يكاد زيتها يضيء ولو لم تمسسه نار نور على نور يهدي الله لنوره من يشاء ويضرب الله الأمثال للناس والله بكل شيء عليم

Allah a Az ég és a föld fénye. Az ő fényének példája olyan, mint egy rés, amelyen belül lámpa található, a lámpa az üvegen belül van, az üveg mintha gyöngyházi [fehér] csillag lenne egy megáldott olajfa olajából megvilágítva, sem keletről, sem nyugatról, amelynek olaja majdnem fénylik akkor is, ha a tűz nem érinti. Fény a fényre. Allah a fényéhez vezeti, akit akar. Allah pedig példákat mutat be az emberek számára, és Allah mindent tud.

_{– Surat An-Nur 24:35}

A fenti versben nincs olyan tudományos vélemény, amely korlátozná a nūr szót abban, hogy visszaverődés. Az arab nyelvben azonban általában a diyā “ (arabul: ضياء) szót használják a fényforrásra, a nūr pedig az eredő fényre. A következő versben Allah ﷻ tévútra mutat példát azoknak, akik tüzet okoznak ( istawqad , arabul: استوقد), és ahogy fényt sugároz (adā “at, Arabul: أضاءت), fényüket elveszik tőlük ( nūrihim , arabul: نورهم):

مَثَلُهُمْ كَمَثَلِ الَّذِي اسْتَوْقَدَ نَارًا فَلَمَّا أَضَاءَتْ مَا حَوْلَهُ ذَهَبَ اللَّهُ بِنُورِهِمْ وَتَرَكَهُمْ فِي ظُلُمَاتٍ لظُا ُُ exampleََََ a a [tehát] nem láthatták.

_{– Surat Al-Baqarat 2:17}

Amikor a Al-Maany a arab szótárakban a nūr szó jelentését vizsgálja >, láthatjuk, hogy a vonatkozó fordítások a következőkre utalnak:

تَبَارَكَ الَّذِي جَعَلَ فِي السَّمَاءِ بُرُوجًا وَجَعَلَ فِيهَا سِرَاجًا َقََقَ َُّقَ az égen nagy csillagokat helyeztek, és egy [égő] lámpát és egy fénylő holdat helyeztek el.

_– Surat Al-Furqan 25:61

وَجَعَلَ الْقَمَرَ فِيهِنَّ نُورًا وَجَعَلَ الشَّمْسَ سِرَاجًا

És a holdat [visszaverő] fény tette, és a nap égő lámpává tette?

_{– Surat Nuh 71:16 (a kérdésben idézett vers)}

وَجَعَلْنَا سِرَاجًا وَهَّاجًا

És égő lámpát készített [benne]

_{– Surat An-Naba 78:13}

Hasonlóképpen, az arab diyā “ t (arabul: ضياء) csak a Koránban használták fényforrásra utalva:

هُوَ الَّذِي جَعَلَ الشمس ضياء والقمر نورا وقدره منازل لتعلموا عدد السنين والحساب ما خلق الله ذلك إلا بالحق يفصل الآيات لقوم يعلمون

Ő az, aki a nap ragyogó fény és a hold egy származtatott könnyű és ehhez meghatározott fázisaiban – hogy kn tartozik az évek számával és az időszámítással. Allah ezt csak az igazságban hozta létre. Részletezi a jeleket olyan emberek számára, akik ismerik

_{– Surat Yunus 10: 5}

قل أرأيتم إن جعل الله عليكم الليل سرمدا إلى يوم القيامة من إله غير الله يأتيكم بضياء أفلا تسمعون

Mondja: “Gondolkodott már azon: ha Allah az éjszakát a feltámadás napjáig folyamatosra kéri neked, Allahon kívül milyen más istenség hozhat fényt neked? Akkor nem hallod?”

_{– Surat Al-Qasas 28:71}

Ez érdemes megjegyezni, hogy néhány modern Korám tafasīr egy kifejezetten azt mondja, hogy a hold nem fényforrás, míg a nap fényforrás a Qur “an 71:16 , például Āl Ghāzi al-” Āni a Korurról szóló könyvében “an:

وإنما سمى الأول نورا والآخر سراجا ، لأن نور القمر منعكس عليه من الشمس لاختلاف تشكلاته بالقرب والبعد عنها

_{Megjegyzés. , ezért bánj óvatosan.}

És az előbbi [holdat] nūr nek, az utóbbit [napnak] pedig sirāj nak hívták, mert a hold fénye a nap tükröződése, amely a nap közelsége alapján különbözik

_{– Bayān al-Ma “āni, Vol. 4., 267. o. (csak arabul)}