Mi az “ wassel ” eredete? [zárt]

A “wassail” helyesírással a az etimológia kevésbé homályos:

wassail , n.
Formák: …, ME – 18 wassel (l) , …
Etimológia: közép-angol wæs hæil stb., < ó-norvég ves (= később ver) heill, amely az óangol wes hál lit-nek felel meg. „legyen jó egészségben” vagy „legyen szerencsés” … Hétköznapi üdvözletként (= „jégeső” vagy „búcsú”) a kifejezés vagy annak közelítése mind az óangolban (hál wes þú, mind többes számban) előfordul wesað hále: lásd be v. 4 θ. formák) és ó-norvég (többes szám verið heilir). De sem óangolul, sem ó-skandináv nyelven, sem pedig germán nyelvben nem találtak nyomot annak, hogy ivóvíz-formuláknak, a wassail és drinkhail által képviselt kifejezéseknek használják. Valószínűnek tűnik, hogy ez a használat Anglia dán anyanyelvű lakói körében merült fel, és többé-kevésbé elterjedt az őslakosok körében; a 12. században. a normannok az angolokra markánsan jellemzőnek tartották. A kifejezések legkorábbi ismert előfordulása Geoffrey of Monmouth vi. xii. (c1140), Rowena jól ismert történetében (wes heil..drinc heil: v.r. heil, nyomtatott edd. korrupt wacht heil). Geoffrey a kifejezéseknek az 5. századhoz való hozzárendelése anakronizmus; az eredeti történet, amelyet Nennius mondott, nem tartalmaz semmit.

A fenti etimológia általában a “wassail” kifejezésre vonatkozik, és ezekre a definíciókra (többek között) alkalmazható:

Most csak arch. és Hist.
1. a. Üdvözlet, amelyet akkor használunk, amikor egy csésze bort adunk a vendégeknek, vagy ha egy személy egészségét iszogatjuk. A válasz ital-jégeső n.

2. Az a szeszes ital, amelyben az egészséget itták; esp. a fűszeres ale, amelyet tizenkettedik éjszaka és karácsony estéjén használtak.

[“wassail, n.” OED Online. 2015. szeptember. Oxford University Press. http://www.oed.com/view/Entry/226012?rskey=MI88Tf&result=1&isAdvanced=false (hozzáférés: 2015. december 07.).]

Wassail, a forró ital, Lambswool néven is ismert, amely név állítólag a főtt alma darabjainak fehér puffadtságából származik. Az italt hagyományosan Halloween alkalmával is felszolgálják. Az alkohol felesleges, és sok recept nem tartalmazza kifejezetten.

A “wassail” kifejezés alkalmazható mind az ősi, mind a modern ünnepeken. A néha “Apple Howling” néven emlegetett ünnepségek általában karácsony estéjén és 12. éjszaka alkonyatkor vagy annak körül zajlanak (amint azt a 2. definíció fentebb említi). Igeként a “wassail” (“wassailed”, “wassailing”) alkalmazandó az ünnepekhez kapcsolódó tevékenységekre.

Lent Dél-Nyugat- és Délkelet-Anglia megyékben nagyon régi és különleges ünnepségre kerül sor az almaültetvényekben; a Wassail egy módja volt a karácsony végének megünneplésére és a fák megáldására, hogy rengeteg gyümölcsöt teremjenek az almabor számára. Ez az ünneplés és a mulatság ideje volt. Mindez alkonyatkor, egy varázslatos napszakban történt, amikor a világ lelkesedik és szellemek átfedésben vannak az Ember világával.

( British Food: A History , “Wassail!” .)

Ez az beszámoló az ital eredetéről és az ünnepségről a British Food oldalon található:

A Wassailing a Hastings-i csatát megelőzte, és úgy gondolják, hogy ősi Rómából ered. , ahol az emberek áldozatot hoztak Pomonának, a római gyümölcsistennőnek. A Wassail szó az angolszász waes-hael szóból származik, jelentése „az egészségére”, és ezt a szót éppúgy használjuk, mint a Cheers-t! Ma. Az alábbiakban bemutatjuk eredetét Geoffrey monmouth-i 1135-ös könyvében: A brit királyok története:

“Amíg Vortigernt egy királyi lakomán szórakoztatták, a lány Renwein kijött egy belső helyiségből, tele arany borospohárral, borral, és alacsonyan lehajolt a királyhoz, és azt mondta: “Lavert King jégeső!” Amikor meglátta a lány arcát, Vortigern nagyon megdöbbent a szépségében, és tele volt vágyával iránta. Megkérdezte tolmácsától, mi az, amit a lány mondott, és mit válaszoljon neki. Megtiszteltél azzal, hogy megittad az egészségedet. Amire válaszolnia kell, az a „drink jégeső”. ”Vortigern azonnal kimondta a„ drinc jégeső ”szavakat, és megparancsolta, hogy Renwein igyon. Aztán kivette a serleget a kezéből, megcsókolta és a sorában ivott. Ettől a naptól a mai napig Nagy-Britanniában fennáll az a hagyomány, hogy aki először iszik egy banketten, azt mondja: „jégeső volt”, aki pedig ezután iszik, azt mondja: „drink jégeső”.