Az efezusiaknál azt tapasztaljuk, hogy a fényt (a vallási igazságot) annyira erősnek írják le, hogy képes pusztán rájuk ragyogó módon megélni a holtakat.
De ha bármit kitesz a fény, láthatóvá válik, mert bármi, ami láthatóvá válik, fény. Ezért azt mondja: “Ébredj, alvó, és kelj fel a halálból, és Krisztus rád fog ragyogni.”
(Efezusiak 5: 13-14, ESV)
Ez azonban nem közvetlen idézet egyetlen bibliai szakaszról sem, ezért azt képzelem, hogy Paul egyszerűen a saját szavaival fogalmazza meg, hogy alkalmazza a kontextusra. De mi az “ez”; milyen szentírásokat fogalmaz meg itt, amely teljes mértékben megfelel a kontextusnak? Miért illik ebben a kontextusban idézni a verset?
Válasz
Amikor valaki alszik, valójában úgy tűnik, mintha az ember lenne egy holttestet. (Amikor alszom, horkolok, de ez más.) Amikor a gyermekeim nagyon-nagyon fiatalok voltak, és a kiságyban aludtak, valóban ráböktem őket, hogy megbizonyosodjak arról, hogy nem haltak meg, mert alvás közben a hasonlóság szinte pontosan hasonlít a halál (kivéve azokat, akik horkolnak, mint én).
Amikor a Biblia beszél azokról, akik alszanak ( és akik még fizikailag élnek ), a konnotáció az, hogy a hit által befogadott igazságosságuk nem láthatóan nyilvánvaló, és ezért úgy tűnik, hogy a személy nem különbözik attól, aki igazságtalan. Vagyis a hívő és a hívő ember néha megkülönböztethetetlen, mert a hívő életmódja nem különbözik a hitetlentől.
Így a hívő „alszik”. Míg igazuk van, és ezért Isten számára „életben vannak”, nem különböztethető meg attól, aki holttest (vagyis attól, aki hitetlen, és ezért igazságtalan). Az élő hívő spirituális szempontból valójában halottnak tűnik, de mivel Isten számára valóban élnek, „alvó” keresztényeknek hívják őket.
Emlékeznünk kell arra, hogy senki nincs fizikailag eszméletlen (vagyis nem az egyik szó szerint ebben a képben alszik). Így az „alvó” keresztény az, aki tudatosan sötétségben él, ahol a fény nem ragyog. Keresztény bizonyságtételük ezért veszélybe került.
Amit az előző négy bekezdésben leírtam, az a szardízi egyház problémája volt, amelynek keresztényei „aludtak” (járkáló halottak). Ruhájuk beszennyeződött (Jelenések 3: 1-6), vagyis keresztény tanúságtételüket kompromittálták a világgal, mert alvás közben jártak a sötétségben. Fizikailag nem voltak eszméletlenek a szó szerinti alvás semmilyen értelmében, de megkülönböztethetetlenek voltak a hitetlenektől, aki meghalt (spirituális holttest).
Most az Efézus 5:14 szakasz ugyanabból a szövetből van kivágva ( ugyanaz a kép, ugyanaz a koncepció, ugyanaz a probléma, ugyanaz az ötlet). Melyik szakaszból idéz Pál Pál a héber Bibliában? Ha a fent leírt logikát követjük, akkor a szóban forgó szakasz az Ézsaiás 60: 1-2.
Ez a rész az Ézsaiás 60: 1-2-ben NEM a fizikai öntudatlanságról beszél, de az eredeti héber nyelven LITERÁLISAN kezdődik és azt mondja: „Kelj fel és ragyogj!” a „sötétségből” a nemzetek (hitetlenek) közül, hogy ragyoghasson rajtatok az Úr dicsősége.
Pál apostol ezért az Efezusiak 5:14 versében tömörítette az Ézsaiás 60: 1-2-t, amely (ismét) NEM a fizikai öntudatlanságról !!
Megjegyzések
- Láttam néhány lehetőséget, és egyetértek Ézsaiás 60: 1-2-vel a leginkább elfogadható válasz.
- Az állítással kapcsolatos további információkért tekintse meg Michel Bouttier ‘ s L ‘ é p î tre de saint Paul aux Eph é siens
- Azt hiszem, ez le van zárva. A NABRE-ban ( biblia.com/books/nabre/Eph5.14 ) ezt a magyarázatot olvashatjuk: Korai keresztény himnusz, esetleg keresztelési liturgiából. A tartalomhoz hasonlítsa össze Ef 2: 5–6; 3: 9 és 60: 1. Ennek sok értelme van, mivel nem közvetlen idézet a Szentírásból.
Válasz
Béke.
Arra gondolok, hogy az Efezusiak 5:14 Jónás 1: 6-ból származik.
Efézusiak 5:14 KJV (14) Ezért azt mondja: Ébressz fel te, aki alszol, és kelj fel a halálból, és Krisztus világosságot ad neked .*
Mint tudjuk, Jónás „mélyen elaludt” a hajó oldalán …
Jónás 1: 5-6 (5) Akkor a tengerészek féltek, és mindenkit kiáltottak az istenéhez, és a hajóban lévő árut a tengerbe vetették, hogy könnyítsenek belőlük. . Jónás azonban lement a hajó oldalába; és feküdt, és mélyen aludt . *
… és a hajómester felhívta ébredjen fel álmából: Ó, alvó, TELJEDJ fel, és hívd Istenedet, hogy Isten „gondolkodjon” … vagyis „ragyogjon” … ránk, hogy nem veszünk el. Think = shine.
(6) Így odajött hozzá a hajómester, és így szólt hozzá: W sapkára gondolsz, ó, alvó? kelj fel, hívd Istenedet, ha igen, Isten ránk gondol, hogy nem pusztulunk el.
Isten fénye ragyog a szívünkben, hogy megvilágítsa Isten dicsőségének ismeretének fényét Jézussal szemben. Krisztus, amint megmutatjuk, hogy ismerjük Őt (úgymond látjuk az arcát = ismerjük) azáltal, hogy megtesszük, amit megparancsolt: szeressétek egymást.
2 Korinthusbeliek 4: 6 KJV (6) Mert Isten, aki megparancsolta a világosságnak a sötétségből való ragyogásra, ragyogott a szívünkben, hogy megvilágítsa Isten dicsőségének ismeretét Jézus Krisztussal szemben .
Annak érdekében, hogy belemerüljünk ismereteinek megértésébe (amint halló fülünk előtt megnyitja a Szentírást), „álomból kell ébrednünk” (ébren) a felejtéstől, hogy teljesítse az Ő parancsát, és emlékezzen arra, hogy szeretni kell a másikat), és elveti a sötétség műveit (harag, irigység és viszály stb.). Megmutatjuk, hogy akaratának teljesítésével ismerjük Őt (az arcát).
Rómaiak 13: 10-14 KJV (10) A szeretet nem árt neki felebarát: ezért a szeretet a törvény beteljesítése. (11) És hogy az idő ismeretében most ideje elérni alvásból való ébredést: egyelőre a miénk az üdvösség közelebb, mint amikor hittük. (12) Az éjszaka messze eltelt, a nap elérkezett: dobjuk hát el a sötétség műveit, a tegyük fel a fény páncélját. (13) Járjunk őszintén, mint a nappal; nem garázdálkodásban és részegségben, nem kamarázásban és önzetlenségben, nem viszályban és irigyelésben.
Hallanunk kell, amit a Lélek mond és tesz ki az öreg embert és korrupt viselkedését (irigykedés, harc, viszály, harag), és öltözzön fel az Úr Jézus Krisztusra, és ne gondoljon arra, hogy teljesítse az ellentmondás iránti vágyakat (gondoskodik a testről), csak azért, mert nem felel meg saját értelmezésünk.
(14) De tedd magadra az Úr Jézus Krisztust, és ne gondoskodj a testről, hogy teljesítsd annak vágyait.
Ha valaki „akarni akarja” az akaratát, akkor ismernie kell a tanítást (a Szentírás megnyitása fülünk előtt) az igazság szellemén keresztül), legyen az Istentől, vagy valaki önmagáról beszél. A fény a szívünkben világít, ha megtesszük az Ő akaratát, és tudjuk, hogy amit hallunk, az felülről van.
János 7: 16-19, KJV (16) Jézus válaszolt nekik, és így szólt: Az én tanításom nem az enyém, hanem az övé, aki engem küldött . (17) Ha valaki meg akarja teljesíteni az akaratát, akkor tudnia kell a tanról, függetlenül attól, hogy Istentől van-e, vagy arról, hogy magamról beszélek.
Néhányan megpróbálnak ellentmondani a haragjukban (amit hallanak), amikor saját dicsőségüket keresik : bölcsnek akarják tekinteni. Azok, akik igazságtalanságot követnek el, nem Istentől származnak, amikor „meg akarják ölni a követet”, aki azt mondja, amit Isten Lelke hallatán hall. Felhívást kapnak alvásból „ébrenlétre” és elvetik a sötétség műveit.
(18) H e, aki önmagáról beszél, keresi saját dicsőségét: de aki keresi az őt küldő dicsőségét, ugyanez igaz , és nincs igazságtalanság benne. (19) Mózes nem adott-e nektek törvényt, és egyikőjük sem tartja be a törvényt? Miért akarsz megölni ?