Hogyan mondod “ igen ” és “ nem ” klasszikus latinul?

A klasszikus latinban nem voltak olyan szavak, amelyek pontosan megfelelnének az “igen” és a “nem” szavaknak. A non és a ne negatívumok voltak, de ezeket más szavakkal kellett kombinálni (például angolul a „nem”).

Voltak azonban részecskék amivel valamivel egyet lehetne érteni. Az ita és a sīc egyaránt “így” jelentett, és a román nyelvekben az “igen” szavakká váltak. Tehát, ha valaki megkérdezi, hogy például eltévedt-e, válaszolhat: “ Ita! ” (“Ez így van!”). Az erősebb “igen” megadásához adja hozzá a vērō t (“valóban”).

A “Nem” önmagában kissé nehezebb kifejezni. A Minimē “egyáltalán nem”, a minimē vērō még erősebb. A Negō jelentése “tagadom!”, a nōlī pedig “ne” t! “.

Az igen / nem kérdésre válaszadás másik módja: hogy megismételje az igét, pozitívban igen és igen nemben. Tehát, ha valaki azt kérdezi, hogy “elveszett?”, akkor azt mondhatja, hogy “vagyok” ( összeg ) vagy ” Én nem vagyok ( non sum ).

Megjegyzések

• immo is nagyszerű módja annak, hogy szembeszálljunk a beszélő ‘ állításával, ha ez nem kérdés. ” Fortis összeg! –Immo ignavus es! ”
• Az Immo érdekes eset, és én ‘ soha nem volt biztos benne, hogy ‘ m helyesen használom-e. Megértésem szerint további információkat vezet be az előző állításról, de akár megerősítheti, akár cáfolhatja: ” Vivitne Caesar? ” ” Immo Dictator est. ” (” Él-e Caesar? ” ” Nem csak élve, ő ‘ s a Diktátor! ” ).
• @brianpck, az immo valóban jó szó, de a latin nyelvvel töltött évek után I ‘ még mindig zavaros vagyok azt. Úgy döntöttem, hogy külön kérdésben teszek fel rá kérdést.
• Ha valaha letagadok vagy jóváhagyok valamit latinul, akkor azt mondom, hogy gépeljek, vagy írjon ” sic est ” és ” sic non est. ”
• Volt egy javasolt szerkesztés, miszerint helyette ita est kell lennie, mivel az ita önmagában csak azt jelenti, hogy ” tehát “, és ezért kombinálni kell az est vel. Elutasítottam. Ha a névtelen felhasználó elő akarja hozni ezt a nézetet, új választ kell hozzáadnia. (Nem értek egyet vele.)

Legalábbis néhány esetben megtanítottak hogy Ita vagy ita vero igen. Láttam, hogy a kérdések megválaszolásakor használják. Ahogy @Draconis rámutatott, Ita azt jelenti, hogy így van, és a vero valóban vagy ilyesmit jelent. Úgy tűnik azonban, hogy ez egy rövidebb, hétköznapibb forma, nem különbözik erejétől. Egy másik taktika, amit láttam (ritkán), hogy csak igével válaszolok. Angolul ez így néz ki: Beszélsz latinul? Én beszélem. A no formanyomtatvány (legalábbis kezdőknek) minime.

A kérdésre már válaszoltak, de ezt a hosszú dolgot nem tudom kommentben leírni.

A könyvben: Émile Lefranc “Grammaire latine complète, mise au nombre des livres classiques par le Conseil Royal de l” Instruction Publique “.

“A kérdés megismétlése helyett lehetséges:

– az” igen “kifejezésre az igenlő határozószók használatával:

-sane
-sane quidem
-etiam
-verum
-vero
-ita
-ita repülőgép
-ita profecto
-ita est.

= minden jelentése “igen”.

A tagadás kifejezésére negatív határozószók használatával:

-nem
-nem vero
-nem Hercle vero
– minime
-minime vero
-nihil vero mínusz
-nihil épeszű
-ne … quidem
-non ita
-non ita est

= mindez “nem” -et jelent.

Szerkesztem, ha más utakat találok, mivel nagyon érdekes felsorolni őket.
Meglepődve tapasztaltam, hogy “nem” -et mondtam “nem” -re, például franciául , és semmit sem tagadva.
Valószínűleg egy rövid ismert forma.

Megjegyzések

• Köszönöm! Nincs semmi baj azzal, ha több válasz van. Valójában ‘ jobb, ha több van. A különböző fókuszok, nézőpontok és egyéb körülmények kiválasztása az egész szálat hasznosabbá teszi. Annak ellenére, hogy van elfogadott válasz, ez egyértelműen hozzáteszi a kérdést, ezért nem kell elnézést kérni a közzétételért!
• Ez a Stack Exchange különösen örvendetes, mindent megmagyaráz és tele van jó szándékkal. Nem ez a helyzet a legtöbb SE-nél, ahol a részletek elfelejtése vagy a második válaszok miatt leszavazott. A válaszom nem teljes, de ‘ megpróbálom szerkeszteni a latin nyelvtani kutatásaimmal.

Tudom, hogy ez a szál a klasszikus latinról szól, de a középkori latin vonatkozásában a 11. században Petrus Abaelardus (1079-1142) skolasztikus szöveget írt “Sic et Non” címmel.

A Wikipédiából: “A Sic et Non-ben Abelard 158 kérdést mutat be, amelyek teológiai állítást mutatnak be, és lehetővé teszik annak tagadását.” Az első három kérdés a következő: 1) Az emberi hitnek értelemmel kell-e kiteljesednie, vagy sem? 2) A hit csak láthatatlan dolgokkal foglalkozik, vagy sem? 3) Van valamilyen ismeretlen dolog látatlan dolgokról, vagy sem?

Megjegyzések

• Érdekes! Tartalmából ítélve lenne-e értelme lefordítani ” igen és nem ” fordításként?
• A Wikipédiából : ” A Sic et Non-ben Abelard 158 kérdést mutat be, amelyek teológiai állítást mutatnak be, és lehetővé teszik annak tagadását. ” Az első három kérdés a következő: 1) Az emberi hitnek értelemmel kell kiteljesednie, vagy sem? 2) A hit csak láthatatlan dolgokkal foglalkozik, vagy sem? 3) Van-e ismerete látatlan dolgokról, vagy sem?
• Szeretné ezek egy részét a válaszba szerkeszteni? Ez erősítené a véleményét.
• Ah, köszönöm, új vagyok a stackexchange-ben, és nem voltam ‘ biztos a válaszok és a megjegyzések közötti különbségben!
• Semmi gond! Időbe telik megtanulni a webhely furcsaságait. Ha bármilyen kérdése van, nyugodtan tegyen fel kérdést a meta webhelyen vagy látogasson el csevegőszobánkba .